Szar kis jelentéktelen nő vagyok. Semmi rendkívüli. Miattam nem fordul meg senki az utcán, beolvadok a házfalakba, a tömegbe a metrón, ha leguggolnék a járdára, abba is beolvadnék. Feloldana az aszfalt, el is tűnnék benne hirtelen. Nem is guggolok le soha. Surranok a falak mellett láthatatlanul. Az utcán nem is vagyok nő. Semmi vagyok. Észrevehetetlen, megkerülhető. Semmilyen. Szürke, kopott. Amilyen a város. Esőben sem megyek ki az utcára, lefolynék valamelyik lefolyón, tudom. Belefolynék a Dunába a sok mocsokkal, itt egy használt koton, szarkupac mellette, döglött hal és mellette én. Biomassza.

Nem tudom miért vett észre. Hogyan és mikor. Egy hét után már hozzám költözött. Hálás voltam neki. Hozzám! költözött. Lettem valaki. Valaki, akihez hozzáköltöztek. Aki együtt él valakivel! Aki kettőre vásárol be. Kettőre főz. Vettem még egy garnitúra tányért és 6 poharat. Csak az ő kedvenceit főztem. Nekem nincsenek kedvenceim. Soha nem is voltak. Semmit nem szeretek. Se édeset, se sósat. Enni se. Nekem az evés kényszer csak. Letudandó feladat. De miatta főztem. Ízesen. Néztem ahogy eszik. Ahogy veszi a kanalára az ételt. Ahogy a szájába teszi. Lettem volna az étele, hogy tegyen a szájába. Egyen meg. Rágjon péppé, bele szerettem volna olvadni. Belemasszulni. De csak néztem. Vágtam neki kenyeret. Hogy egye. 

Szerette ha meztelen vagyok. Azt mondta szép a testem. Nem tudom mit láthatott szépnek rajta, olyan vagyok, mint egy kisfiú. Lehet, hogy kislány. Jó, legyek kislány. Jelentéktelen. Szerinte szép. Az jó. Szerettem amikor megdugott. Akkor is jelentőségem lett. Én lettem a nő, akinek szeretője van. Akit megdug valaki. Akinek élvezhető a teste. És szép, mert valaki szépnek látja. Mindig kiszolgáltam az ágyban. Idomultam hozzá, ahogy ő szerette volna, hogy szeressem. Ha akarta, órákig simogattam a haját. Vagy a hátát. Megcsináltam egyebeket is. Bármit kért. Bármit. Egyszer egy hétvégét ágyban töltöttünk. Csak neki csináltam szendvicset és megetettem. Engem nem érdekel a kaja, mondtam már? Addig keltem ki mellőle. Az jó volt. Szolgáltam két napig. Ő pedig hálás volt érte. A szolgálatért és a testemért. Betakartam magammal, pedig sokkal nagyobb nálam. Melegítettem két napig. 

Kedden elköltözött. A múlt kedden. Vasárnapig nem keltem ki az ágyból. Nekem nem kell a kaja. Víz meg volt az ágy mellett az éjjeliszekrényen. Néha kortyoltam. Hétfőn kimentem a konyhába és fel akartam vágni a csuklómat. De alig jött belőle a vér. Nyiszatolni kellett volna, azt meg utálom. Utálom a húsokat vagdalni. Undorít. Hagytam a fenébe. Bekötöttem. Ne lássam a vért.

Most jelentéktelen nő vagyok kötéssel a csuklóján. Semmi nem változott.