Nem, ezért tényleg nem kéne. Van a zöldnek sok árnyalata, és ezek közül a sötétzöld ritkán értelmes. (Az autómon speciel jól mutat, de ez más.) Viszont a durr-bele-bumm-ássuk fel-betonozzuk le-gépesíccsük fejlesztés és a hű-de-nagyon-naturális-hippi-vagyok-csak-a-szüleim-bankszámlája-aztán-tartson-ki van pár fokozat. (Mindig röhögök azokon, akik látványosan kivonulnak a társadalomból például lószőr karkötőket készíteni egy kommunában, majd a kész terméket eladják ugyanazon társadalom tagjainak, kihasználva azt, hogy a nekik van vásárlóerejük. Tessék elmenni Ghánába, és ott szövögetni a lószőrt, aztán nézni, lesz-e belőle más is, mint lószar.) Na szóval, vissza. Mi magunk is az evolúció részi vagyunk, és az a különbség köztünk, meg a farkas közt, hogy mi ezt tudjuk is. Tehát ha valamit eltervezünk (és a tervezés a lényeg), akkor a lehetőségeink szerint fel kell mérnünk a lehetséges összes hatást, és csak azokat számba véve szabad megváltoztatnunk a környezetet. A középkori ember még nem mérte fel, hogy minek milyen hosszútávú hatása lesz, nincs is ma fa a Dinári-hegységben, vagy az Appeninekben. Az újkori ember már tudta, hogy ha folyót szabályoz, akkor kevesebb lesz az árvíz, és nyer egy csomó termő területet. Csak azt nem tudta, hogy ezzel az Alföld jelentős részét homokpusztává változtatja. Utána megkötötte a homokot akáccal, ami jó volt, sak azzal nem számolt, hogy az akác úgy kizsigereli a földet, hogy ott többet az életben más nem marad meg. A mai meg rájött, hogy bevásárlóközpontba járni jó, mert decemberben sem fagy le a lábad vásárlás közben, csak épp ha építünk két hétemeletes házat a Moszkva térre, akkor a Margit körúton megáll a levegő. Na, és ott a baj, hogy a mai ember ezt előre tudta, és leszarta.
Persze lehet mondani, hogy az evolúció majd megoldja, és tényleg meg is oldja. Csakhogy az evolúció egyrészt baromi lassú, és nem biztos, hogy a fajoknak (beleértve az embert is) lesz ideje kifejleszteni egy emelt szénhidrogén és pollentartalmú levegőn működő tüdőt, másrészt az evolúciónak nagyon sok a zsákutcája. Lehet, hogy egy gén harmadik mutációja tök jó volna, csak épp az elsőnél kihal. Szóval faj szinten sem tuti az evolúcióra várni, mert esetleg nem érjük meg az eredményét.

@Csokis: brit verseny zöld? :)
néha úgy érzem az emberből teljesen kiveszett a közösségi gondolkodás. A legtágabb közösség amiben gondolkodni képes az a családja. Ott még talán képes valamit visszavenni az igényeiből a családtagok érdekében, de hogy mi van a szomszéd házban, az utcában a városban, pláne messzebb az már nem az ő baja. Lást kiotói egyezmény megújítása, vagy a múltkor emlegetett átállás a nukleáris iparban a Thoriumra, de itt van a magyar adó (és adó elköltési) morál is mindjárt mint jó példa..

@Nash vs. Keynes: Tulajdonképpen nem teljesen, de szerencsére itthon az emberek tíz százaléka ha egyáltalán ismeri ezt a fogalmat, és annak is max tíz százaléka az, aki kiszúrná, hogy ez nem az az árnyalat. Szóval Magarországon az. :-)

Az a baj, hogy tétovázok. Egyrészt hajlok arra, hogy tegyünk meg mindent legjobb tudásunk szerint, másrészt meg azt képzelem, hogy a Föld mindent kibír. Még minket is.
Gyerekem mondta múltkor, hogy össze kéne adni pénzt már nem is tudom mire, de valami közös célra, egy egész utcának. Mondom neki: szerinted hányan dobnának be egy fillért is? Mert szerintem senki.
Egész addig hajrá környezetvédelem és le a gonoszsággal, amíg nem kényelmetlen a konkrét személynek. Szilárd meggyőződésem, hogy az emberek nagy többsége így gondolkodik.
(Már azt is csodálom, hogy működnek a szelektív hulladékgyűjtők... Pedig hála az égnek működnek! :) )

@Szőkeherceg-bombanője: Sajnos nem bír ki mindent a föld. Egyre többen vagyunk és egyre több kárt teszünk benne, és lehet hogy ha most elhúznánk a bá..tos 3,14-be akkor néhány milla év alatt helyretenné magát, de azt hiszem erre most nincs esély. Igazából rém mázlisták vagyunk. Ugyanez a világ már most is egy sz@r hely a föld lakosságának a kb 90% részére, ahol gond a víz az egészség és a kaja..